Kevés szuperállampapírt vettek a magyarok a rövid héten
Utoljára áprilisban volt olyan alacsony a MÁP+ heti jegyzése, mint a múlt héten, ahogy akkor, most is a rövid munkahét játszhatott szerepet a gyengébb keresletben.
Utoljára áprilisban volt olyan alacsony a MÁP+ heti jegyzése, mint a múlt héten, ahogy akkor, most is a rövid munkahét játszhatott szerepet a gyengébb keresletben.
Nagyobb visszaesést tapasztalt a lakossági állampapírok piaca júliusban, mint a koronavírus-válsággal leginkább érintett márciusi és áprilisi hónapokban összesen. A 400 milliárd forintos állománycsökkenés mögött most elsősorban a júliusi állampapír-lejáratok húzódnak, ezek mintegy fele intézményi kezekben járt le. Ez 300 milliárdot megmagyaráz a csökkenésből, a fennmaradó 100 milliárdos visszaesés viszont a lakosság „sara”.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
Az elmúlt években tapasztalt alacsony hozamkörnyezet hatására folyamatosan csökken a befektetési alapokon belül a bankbetétek és készpénz aránya, felkapottak lettek viszont a részvények és ingatlanok. A friss számok szerint a második negyedévben láthatóan megnőtt a részvénybefektetések aránya a magyar alapkezelők portfóliójában, de így is távol van attól a szinttől, amit a magánkasszák államosítása előtt lehetett látni.
Július utolsó hete után az augusztus első hete is erősnek bizonyult a szuperállampapírnál: múlt héten közel 60 milliárdot jegyeztek belőle a magyarok.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
Hiába csökkent a lakossági állampapírokban lévő vagyon 239 milliárd forinttal a második negyedévben, a lakosság kezében lévő állomány igazából 130 milliárddal nőtt. Ugyanez a kettőség jellemzi az adatokat féléves időtávon is: december végéhez képest 182 milliárd forinttal csökkent az állomány, a lakosság kezében lévő állampapírok viszont 6 hónap alatt 450 milliárd forinttal növekedtek. Az adatok szerint a koronavírus lelassította a lakossági kézben lévő állampapírok növekedését, a tavaly látott diadalmenet már a múlté, de a növekedés azért nem állt meg. Az ÁKK azzal kalkulál, hogy meglesz az idei évre tervezett lakossági értékesítés.
Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Az érvényben lévő, 2020. évre vonatkozó finanszírozási terv 60%-ban teljesült az első félévben – jelentette az Államadósságkezelő Központ (ÁKK.) A jó eredmény elsősorban a devizakötvény-kibocsátásoknak köszönhető. A teljesülés alapján az állam finanszírozása rendben zajlik, ám bizonytalanságot jelenthet, hogy az idei makrogazdasági pálya nagyon bizonytalan, így a költségvetés várható (kétszer már megemelt) finanszírozási igénye sem látható pontosan előre.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
A friss adatok szerint múlt héten 38 milliárd forintért jegyeztek a magyarok szuperállampapírt.
Egy évvel indulását követően a háztartások teljes állampapír-megtakarításaiknak már több mint felét tartják a Magyar Állampapír Pluszban – jelentette be Varga Mihály a MÁP+ kibocsájtásának első évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter kiemelte: a koronavírus megjelenésével volt ugyan némi megtorpanás az értékesítésben, a Magyar Állampapír Plusz szaldója azonban továbbra is pozitív, az értékesített állomány meghaladja a 4400 milliárd forintot - derül ki a Pénzügyminisztérium sajtóközleményéből.
Az MNB friss statisztikái szerint áprilisban is bőven éreztette még hatását a koronavírus a magyar háztartások megtakarításain: az állampapírokat és befektetési alapokat inkább eladták, a részvényeket pedig vették a magyarok. Utóbbi jó döntésnek bizonyult, mivel jelentős hozamokat is zsebre tettek áprilisban a befektetők. A lakossági állampapírok iránti kereslet visszaesése a háztartások államadósság-finanszírozáson belül betöltött szerepét is megakasztotta kissé, a külföldiek viszont berobbantak az eurókötvénnyel.
Idén 800 milliárd forintnyi olyan lakossági állampapír jár le, amely nem lakossági ügyfelek kezében van, ezzel őszre szinte már teljesen átveheti az uralmat a lakosság a lakossági állampapírok piacán. Az adatok szerint már csak Prémium és Bónusz Állampapírokban vannak intézményi pénzek, az idei lejáratok is szinte csak intézményi pénzeket érintenek, így a júliusban és augusztusban felszabaduló százmilliárdok aligha lesznek újrabefektetve a lakossági állampapírok piacára.
Éppen ma egy éve, hogy tavaly június 3-án elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. A szuperállampapír jött, látott, győzött. Nagyjából így lehetett jellemezni a MÁP+ első pár hónapját a megtakarítási piacon, de aztán valami eltört. Közel 4000 milliárd forintnyi megtakarítás találta meg eddig a konstrukciót, de az utóbbi hónapok kereslete már csak halvány emlékét őrzi a tavalyi nyárnak. Lehet, hogy ennyi volt, és talán elég is volt ennyi. Nézzük meg, milyen volt a szuperállampapír első éve, és mit hozhat a jövő.
Az idei tavasz volt a szuperállampapír fennállásának eddig leggyengébb évszaka, március és május között összesen a 450 milliárdot sem érte el a magyarok jegyzése, ebből alig 147 milliárdot tett ki a május.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
